Az álláskeresés összetett folyamat, így érdemes megfelelően felkészülni rá:

 

 

1. elhatározás:

·  Egy állás megpályázása nem feltétlenül jelent állásváltoztatást. Igazi döntéshelyzet csak akkor van, ha valakinek ajánlanak is egy pozíciót, addig azonban csak érdeklődésről van szó.

 

2. álláslehetőségek keresése:

·  A legkézenfekvőbb - mégis sokak által fenntartásokkal kezelt - módszer minden közeli és távoli ismerőst megkérdezni: tud-e valami jó lehetőséget.

·  Újsághirdetések megpályázása, szakmai lapokban,

·  A 30-on aluli korosztálynak érdemes az egyetemek által szervezett állásbörzéket látogatnia.

·  Internetes álláshirdető helyek látogatása; alapvetően kétféle hely létezik: a "Jobseit"-ok, amik elsősorban állásajánlatok megjelentetésével és önéletrajz-adatbank működtetésével foglalkoznak és a személyzeti tanácsadó cégek, népszerűbb néven fejvadász cégek

 

3. pályázat elküldése:

Vagy a kiválasztási folyamat ennél több buktatót tartalmaz? Kis írásunk segít eligazodni, potenciális munkavállalóból hogy válhatunk profi pályázóvá.

Az álláspályázat aranyszabályai:
  • Amennyiben nincs megadva, hogy milyen elvárások vannak a pályázati anyaggal szemben, akkor érdemes önéletrajzot és kísérőlevelet küldeni e-mailben. Amennyiben a pozíció betöltésének feltétele valamilyen idegennyelv-tudás, úgy az adott nyelven is érdemes mellékelni a személyes anyagot.
  • A kísérőlevélben érdemes leírni, hogy hol és milyen hirdetést olvasott, hiszen a cég más pozíciókba is kereshet jelölteket.
  • Önéletrajz küldés előtt érdemes átnézni az állást meghirdető cég honlapját, mennyire tartja karban, vannak aktuális hírek/lehetőségek rajta? Érdemes telefonon érdeklődni, hogy a konkrét pozícióra történő keresés mennyire előrehaladott állapotban van, érdemes még pályázatot küldeni, vagy lassan betöltik a megüresedett helyet?

 

4. az önéletrajz:

·  Bár a pályázat legfontosabb eleme, de csak önéletrajz alapján nem döntenek egy állás odaítéléséről. Így az önéletrajz fő feladata az állásinterjú "kiharcolása".

Az önéletrajzot ma már szinte mindenütt e-mailen keresztül kérik, postai úton csak akkor érdemes küldeni, ha kifejezetten ez a hirdető kívánsága

Az elektronikus küldésnek több előnye van:

  • gyors
  • azonnali visszajelzésre ad lehetőséget, ha a fogadó fél rendszere automatikus válaszüzenet generálására alkalmas
  • könnyebben rendezhető
  • könnyebben tárolható
  • könnyebben kezelhető
  • könnyebben visszakereshető

 

A legáltalánosabb forma az e-mail, ma már elterjedt a pdf kiterjesztésű önéletrajz.

Szabadszoftvert használó pályázóknak érdemes olyan formátumot választani, amit általánosságban mindenki meg tud nyitni.

Txt-ben küldött önéletrajz olvasható, mégsem érdemes használni, mivel az alap szintű szövegszerkesztési ismeret ma már szinte minden pozíciónál alapkövetelmény.

Kézzel írott önéletrajz küldése csak akkor indokolt, ha grafológiai vizsgálathoz azt kifejezetten kérik.

Önéletrajz-írásnál kerülni kell a túldíszített levélpapírt. Egy sima, üres word-ben könnyen olvashatóvá szerkesztett, rendszerezett dokumentum sokkal többet ér, mint az amúgy látványos, grafikus díszítő elemek.

Modernebb rendszereknél már van lehetőség az önéletrajz "feltöltésére" is. Így levélírás nélkül, egy kérdőív segítségével kényelmesen lehet jelentkezni az adott céghez/pozícióra. 

Mit érdemes mindenképpen tartalmaznia egy önéletrajznak?

  • Az amerikai típusú önéletrajzot sokan hibásan rövidnek, szűkszavúnak értelmezik. Valójában az egyes témaköröket, lényeges pontokat alaposan ki kell fejteni, tényekkel részletesen alátámasztani.
  • Általános felépítés: Személyes adatok,Végzettség,Munkahely,Nyelvtudás és Egyéb
  • Az önéletrajz terjedelme max. 2-3 oldal legyen, de az 1 oldalas önéletrajz is tökéletesen jó lehet pályakezdők vagy 1-2 munkahellyel rendelkezők esetén.
  • Pályakezdőknek érdemes a választott szakról, esetleg felvett tantárgyakról, tudományos munkákról, vetélkedőn elért eredményről, külföldi ösztöndíjról, vagy egyéb, szervezést igénylő feladatról írni

 

 

5. az interjú:

·  A végső döntés szempontjából az első személyes találkozás / interjú a leglényegesebb. Míg az önéletrajzban a dokumentálható végzettségek, eredmények, tények a hangsúlyosak, addig az interjú során a fellépés, kommunikáció, szubjektív szempontok a meghatározóak.

 

Telefonos interjú

  • Telefonos interjú esetén elsődlegesen fontos a nyugodt körülmények megteremtése. Telefonos interjú
  • Hossza általában 5, max 10 percet fog tartani, de az időtartamra érdemes rákérdezni.
  • Pozitív benyomást kelt, ezért érdemes pár dolgot kérdezni, de elsődlegesen ez ne a kompenzációs csomagra vonatkozzon. A telefonon interjúzó a beszélgetés vége felé biztosan rá fog kérdezni az elvárásokra.
  • A telefonos interjú az önéletrajzban leírtak kiegészítése, pontosítása. Általánosan elhangzó kérdések témakörei lehetnek: idegen nyelv használata, beosztottak száma, éves tervek, megvalósulásuk, napi szinten használt informatikai rendszerek, váltási motiváció, stb.

 

Személyes interjú

 Az interjúra általában érdemes 5-10 perccel korábban érkezni, mert:
  • még biztosabb, hogy nem kell késéssel számolni;
  • a várakozás ideje alatt kicsit "bele lehet hallgatni" a vállalat életébe; 
  • találkozni lehet az interjúról távozó másik jelölttel.
Egy interjúra nem lehet megváltozni, úgy kell viselkedni és beszélni, ahogy általában.
Az interjúzó kérdéseire tény adatokkal kell válaszolni, mert az sokkal jobban rögzül a beszélgetőpartnerben, pl. hibás: "A következő munkahelyemen kétszer annyi beosztottam és jóval nagyobb költségvetésem volt"; helyesen: " A következő munkahelyemen, az XYZ Kft.-nél 8 beoszottam volt, és jóval nagyobb, kb. 30 millió forintos költségvetésem volt".
Az állásinterjún nem kell szerénykedni, nyugodtan dicsérjük magunkat.

 

6. további interjúk:

·  Második interjúra 2-3 embernél többet nem szoktak meghívni, sőt sok helyen csak a legalkalmasabbnak tűnő jelöltet hívják második találkozásra. Ez a találkozó szakmaibb jellegű, azaz többet beszélnek a pozícióról, esetleg a leendő kollégáknak is bemutatják, megmutatják a leendő munkakörnyezetet, próba feladatot adnak, stb.

 

7. egyéb kiválasztási módszerek:

·  Legdivatosabbak a pszichológiai tesztek;