Nem mondhatom el senkinek

"Tisztelt becsi-elet.com csapata

 

Rengetteg fontos informacioval szolgal az oldaluk naprol napra figyelemmel kiserem az ujdonsagokat is.

Nagy erdeklödessel olvastam a különbözö blogokat melyek a levelem megirasara ösztönöztek.

 

 

Nem mondhatom el senkinek,igy elmondom hat mindenkinek

 

2008 nyaran ugy adodott, hogy elhagytam szep hazankat es az elsö vonattal Ausztriat vettem celba.

Nyelvismerettel nem gondom hiszen eveken at probaltak tanitani az iskolakban valamint erettsegiztem is belöle. Penzhianyban sem szenvedtem a szamlamon közel 3000 euro figyelte tetteim. (Akkoriban picit nagyobb erteke volt, mint ma)

Megerkeztem azon a gyönyörü napon, kerestem egy olcsonak mondhato hotelt – egy teljes hetre bereltem. Ez utan a nyakamba vettem Becs varosat es munkat kerestem. Napi min 50 helyen voltam szemelyesen nem-e lenne szamomra valami közben estenkent a neten logtam es öneletrajzokat küldözgettem. Semmi. A következö nap ismet semmi. Kezdtem elkeseredni. Egyfolytaban az jart a fejemben „nem fogok sirva haza menni“ nem szabad feladni. Akkoriban a munkavallalasi engedelyt kertek mindenütt. Ez a 22-es csapdaja volt. Csak ugy nem kaptal am a leendö cegnek igazolast kellett volna irnia, hogy igenis igenyt tart rad, ezt nem tettek meg hisszen a munkaügyi hivatalok fullon voltak a munkakeresökkel. (2008-ban!!!!)
 

A vegere ott tartottam elvallalok barmit. Ezt a szöveget manapsag sokat olvasni a különbözö Ausztriai csoportokban. De akik ezt irjak valoban komolyan is gondoljak??? En komolyan gondoltam.



Utamba esett egy BAR. Bementem, hogy talan esetleg pultoskent lenne e eselyem. Közöltek velem ezen a területen nem pultos hanem „Barfrau“ van, de sajnos nincs szüksegük ram, de miutan vegig mert a „Barfrau“ tetötöl talpig felajanlotta, hogy varjak egy picit hivja a fönököt es talan talalunk valami megoldast.

Ca 20 percet varhattam, közben izgultam es imadkoztam, hogy minden jol müködjön legyen munkam. Ekkor meg nem is gondoltam volna, ami ezutan erkezett. Nem imadkoztam jol, azaz a kivansagom nem jol osztottam meg a jo Istennel. Igy vagy ugy, de meghallgatott.

Megerkezett a fönök. Jol allasu ferfi volt, egyböl szimpatikus, laza es nagy dumaju. Bemutatkoztam, elmondtam,hogy munkat keresek, eközben folyton a cicimet es az arcomat meregette. (megjegyzem nem vagyok top modell, de van megjelenesem es stilusom)

Kicsit kezdtem mar zavarban lenni. Eszre vette egyböl, udvariasan elnezest kert tölem,majd folytatta az ajanlataval ami nem mas volt, hogy dolgozzak neki lanykent. Hidegzuhanykent erintett. Megköszöntem az idejet es indulni keszültem. Udvariasan marasztalt es tovabb fejtegette az ajanlatat ami arra kesztetett, hogy vegig hallgassam. Eközben mindig az jart a fejemben, kell valami melo es azt mondtam mindegy mi az.

Rabolintottam masnap kezdthettem. Kaptam 500 eurot ruhazatra es egy kis atalakitasra elmondta hova menjek kit keresek milyen „munka eszközökre“ leszszüksegem, milyen elvarasokat kell teljesitenem ahhoz, hogy keresökepes legyek.

Ezen kivül külön kis garzont biztositott havi 250 euroert lakcimet intezte. A rendörsegi engedelyeket es az ehhez szükseges okmanyokat együtt inteztük. (Sokat köszönhetek neki)

Az elsö par napon feltem, izgultam es utaltam magam, de a munka az munka. Kis idö utan atlattam, atereztem a dolgokat es egy „hadi tervet“ keszitettem. Az egy dolog, hogy „lanykent“ dolgozom, de biztosan nem fogok minden jött menttel le feküdni. A strategia müködökepesnek bizonyult. Piszok jol kerestem (ekkor meg ezt gondoltam) annelkül, hogy agyba bujtam volna barkivel is. Az igazi „jo let“ a napi bevetelem illetve kb 2 honap utan forrta ki magat(na ez mar tenyleg piszok sok penz volt).

Elerkezett 2011. Fajo szivvel közöltem a fönökömmel, hogy majus 1-el el kell bucsuznuk mert ez igy nem elet. A penz jo meg minden,de vegre elni akarok, latni Becset es nem minden nap segg reszegre inni magam a sok idiotaval. Megertette, söt nagyon büszke volt ram es az akaraterömre kitartasomra. Boci könnyekkel vettünk bucsut egymastol. Annyit kert tölem csupan, hogy barmilyen problemaval is alljak szembe es ugy erzem barmilyen(akar nagybb penzösszegre is) segitsegre van szüksegem ö legyen az elsö akinek szolok illetve megigertette velem, hogy többe nem dolgozok lanykent. Azota is remek kapcsolatom van vele es a csaladjaval, ö egy csupa sziv ember.

2011 majus 1 ota a sajat tanult szakmamban dolgozom. Vegre elek! Megtalaltam az igaz szerelmet is. Meg van mindenem ami csak alom volt. Auto, lakas, haz, szeretö ferj, penz, külföldi nyaralasok es meg sorolhatnam.

Igen, en elvallaltam barmit! Nem csak vartam a nagy szerencsere. Tükörbe undorral neztem es nezek a mai napig is, ha erre az idöszakra gondolok, de megerte!

Tehat ajanlom mindenkinek gondolja vegig mit kivan. „Az elvallalok barmit“ kijelentessel banjunk csinjan. Mielött azt irjak sokan neked „könnyü volt“ gondolkozzon el rajta mi mindenen mehetett vegig a masik amit talan soha nem mondhat el senkinek.

 

Köszönöm, hogy ki irhattam magambol azt amit soha senkinek nem mondhattam el.

Lg. Egy becsi honfitars"